Móricz Zsigmond 1924 -ben, mindössze pár nap leforgása alatt vetette papírra legkedvesebb regényét, a Pillangó t. Móricz Zsigmond Pillangó ja az Európa Könyvkiadó interpretálásában Kép forrása: 1920, egy kis hajdúság i falu. Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika románca a nyári betakarítás alkalmával szökken szárba. Visszatérve a szürke hétköznapok monotonitásába kénytelenek szembesülni családjuk rosszallásával. Mivel már a Bibliában meg vagyon írva, hogy,, szegény legény módos lányt vegyen el, a szegény lány meg módos legényhez menjen", így mivel mindkét fiatal a kevésbé kedvező szociális helyzettel rendelkezők táborát erősíti, házasságukról szó sem lehet. Darabos ék hamarosan megfelelő arát találnak a fiúk számára a megesett Maróti Mari személyében, aki bár leányfejjel szült, tisztességes kelengyével rendelkezik. Ezért az elárult Zsuzsika fiúruhában készül besurranni a lakodalomra, hogy fegyverrel torolja meg hűtlenné vált kedvesét… Szirtes Ádám (Hitves Pál), Temessy Hédi (Hitves Pálné), Kozák András (Darabos Jóska) és Venczel Vera (Hitves Zsuzsika) a regény 1970 -es tévéfilm adaptációjában Kép forrása: Mafab A pillangó motívum remekül tükrözi Móricz az a fajta szimbolista szemléletét, mely majd a 20 -as években második felében éri el kiteljesedését.,, Ha egyszer megfogsz valamit, az többet ne repüljön ki a kezedből. "
Írója: Móricz Zsigmond vigasznak szánta, kacajnak, reménységnek. (…) Ne higgyünk az észnek, ne higgyünk a tudásnak, a civilizációnak, az értelem logikus kapcsolódásának, a kultúra népeket egybefoglaló, néhol el-eltűnő, néhol kiragyogó láncának, amely bennünket egyetemesen összeköt, – higgyünk az állati lét védhetetlen, támadhatatlan, egy örök, minden szerves és szervetlen életet összemarkoló, egy talajba gyökereztető s az egész világegyetemben széthullámzó erőinek, az ösztönöknek. " A Pillangó, ha idillként kívánjuk olvasni, szinte népmesei véggel zárul: Hitves Zsuzsika és Darabos Jóska sok megpróbáltatás, félreértés és baj után végre egymáséi lesznek. Móricznál azonban nem a realitásban vagy a népmesék "boldogan éltek, míg meg nem haltak" formulájában oldható föl Zsuzsika és Jóska egymásra találása. Zsuzsika ugyanis öngyilkosságra és gyilkosságra (éppen mással összeházasodott szerelme, Jóska megölésére) készül. Ahogy Bori Imre is megállapította, "valószínű, hogy csak az írói jó szándék ajándékozta meg őket a tragikus végkifejlettől való mentességgel. "
Hogy azzá lesz, amivé kell lennie. És azzá lesz. Ahogy feléled és szárnyal, olyan perspektívák nyílnak meg előtte, melyek korában nem voltak adottak számára. Eltávolodik mindattól, ami volt. Eltávolodik, de nem felejt. Ahogy korábban már hordozta a pillangó identitás lehetőségét, úgy ebben az új állapotában is megőriz valamit hernyó létének állomásából. Emlékezik. Ebből következően a pillangó sokszor a halál, az elmúlás szimbóluma is. A mitológiában Hüpnosz álomistent és Tanatosz halálistent is gyakran pillangószárnyakkal ábrázolják. A mesék, mondák pillangószárnyú tündérei a kecsesség, báj és a női varázserő szimbólumai. De lehet a csapongó és csapodár, mégis visszatérő szerető jelképe, no meg persze a reménytelen vágyakozásé. Éppen a szerelem pillanatnyiságát, illékonyságát mutatja meg, a két szó hangalakjának közelségén keresztül is. Jóska és Zsuzsika szerelme éppen attól tragikus, mert megmutatja, ha egy szerelem nem házassággal, akkor halállal végződik. Persze felfoghatjuk a Pillangó zárlatát más módon is: Jóska és Zsuzsika szerelme épp azért őrződik meg, mert nem lesz belőle házasság, és a két fiatal átléphet abba a tündérországba, ahol egymás iránti szerelmük örökre megmarad.
Pillangó by Zsigmond Móricz Open Preview See a Problem? We'd love your help. Let us know what's wrong with this preview of Pillangó by Zsigmond Móricz. Thanks for telling us about the problem. · 104 ratings 2 reviews Start your review of Pillangó Sep 17, 2013 Andi rated it it was amazing Zsiga bácsi nem tud rosszat írni, a Pillangónál sem sikerült, bár nem kedvenceim a szerelmi történetek, ez mégis lekötött. A maga egyszerűségében mutatja be a fiatalokat, családjukhoz és egymáshoz fűződő viszonyukat. Valljuk be, egyik korban sem volt mindegy, hogy milyen egzisztenciával rendelkező társat választ magának az ember, hisz szerelemből nem lehet megélni. De azért időről időre mindig megpróbáljuk:) Nagy kedvencem ez a regény Móricztól. Szeretem azért is, mert a mai világra is egész nyugodtan rá lehetne húzni, és mert olyan bájosan tud írni Móricz erről a szerelemről, hogy meg kell a szívnek hasadni. Zsuzsika egyszerűen tüneményes egy teremtmény, egyszerre kislány és hús-vér nő, nekem az egyik legkedvesebb irodalmi női karakterem.
Nyomtatott kiad�s: Budapest: Sz�pirodalmi K., 1971 URL: URN:
Szabó Márta (Hitves Pálné), Pregitzer Fruzsina (Darabos Mihályné), Egger Géza (Jóska) és Fekete Réka Thália (Zsuzsika) a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásában Kép forrása: A Pillangó remek iskolapéldája Móricz géniuszának. Shakespeare Rómeó és Júliájában fennkölt frázisokba szól az őrületbe hajló szerelemről, míg Móricz bebizonyítja, hogy mindezt el lehet regélni a magyar tanyavilág egyszerű tájnyelvén is.
A kettős gyilkosság ugyan Móricznál elmarad, Zsuzsika és Jóska közös története azonban a műbeli debreceni realitásban mégsem folytatódhat. A regény azzal zárul, hogy egy házasember és egy maszkot viselő fiatal lány mint két kísértet, hóesésben, tündérektől körülvéve elindul a semmibe, egy másik, realitáson túli világba, a halálba, vagy akár Tündérországba: "Ezzel a kis maszkával úgy eltűnt a tömegben, a holdfény kétes világán, hogy bottal se tudták ütni a nyomát. " Az egyik, kilépést segítő, a műbe beépülő fiktív világ az a film, amit Jóska és Zsuzsika az Apolló moziban néznek meg együtt. Ez az amerikai némafilm, és maga a mozilátogatást is magába foglaló randevú a két szereplő szerelmének fordulópontja. Itt tudatosul Zsuzsikában, hogy bár tűnjön ez a távoli világ elérhetetlennek, számukra mégis analógiakánt szolgál, viselkedésmintát ad, hiszen a filmbeli "szép fiatalúr", valamint Lucretia és Mari viszonyrendszerében a saját maga, a Maróti-lány és Jóska háromszögét látja meg. A film tehát a szerelmi háromszög (amelyet, ahogy Jóska és Zsuzsika történetében, szintén a vagyonkülönbség idéz elő) megszüntetésére a halált mutatja fel megoldásként.
A leporello elkészítésekor felhasználtunk szemelvényeket Szilágyi Zsófia: Pillangók, nimfák, maszkák – Móricz Zsigmond: Pillangó című tanulmányából. Gyökössy Zsolt színpadi változatát első ízben 1956-ban játszották Kecskeméten. Az azóta eltelt majdnem hatvan évben mindössze kétszer került nyilvánosság elé. Móricz Zsigmond Színházbeli bemutatója az adaptáció negyedik megmérettetése, egyszersmind tisztelgés az "ősmű" 135 éve született szerzője előtt. Kritikák Szerelmes lány pisztollyal a kézben Az eredeti látványvilágú rendezést kiváló színészi játék hitelesíti. Móricz Zsigmond 1924-ben megjelent regényének adaptációja a könyv rejtett szimbólumvilágába kalauzolja a nézőt. Hitves Zsuzsika és Darabos Jóska története a cselekmény felületi szintjén egy érzelmi háromszög drámája, amely a szegény leány-szegény fiú és a tehetős lány kapcsolatának valós-valótlan históriája. A fiatalok cséplés közben születő és kibontakozó szerelme a debreceni szülői ház s az ismerősök nyomására csaknem meghiúsul, ellenben az utolsó pillanatban Zsuzsika, maszkának öltözve, revolverrel a kezében készül leszámolni a környezet szokásainak behódoló, a gazdag lányt éppen elvenni készülő kedvesével.
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024