Híres Mezopotámiai Városok

Már az Ubaid-korszak kezdetén lakták, és egészen az i. 3. századig, mintegy ötezer éven át lakott település volt. Irak országának elnevezése is Uruk városának nevéből ered. Kiemelkedő jelentőségű volt a város két szentélykörzete: a Kulaba, melyet An égistennek szenteltek, és Inanna szerelem- és termékenységistennő – későbbi, akkád eredetű nevén Istár – lakhelye, az Éanna. Uralkodói kezdetben valószínűleg az en címet viselték, ami egyben a templom főpapi tisztségét is jelentette. Később, a Sumer feletti főhatalommal a lugal cím is megjelent, és a két cím – bár viszonyuk nem teljesen tisztázott – függetlenül létezhetett. Az en cím később is az egyik főpapi méltóságot jelentette Mezopotámia történetében. Korai története [ szerkesztés] Uruk i. évezredben domináns szerepet játszott a térségben, innen a korabeli régészeti kultúra elnevezése: Uruk-kultúra. Eleinte a város ellátására mintegy 6 kilométeres sugarú földterületre volt szükség, de az évezred végére a város a kor legnagyobb és legnépesebb településévé nőtte ki magát, és mintegy 16 kilométeres sugarú területet ellenőrzött közvetlenül.

• Lakossága
• Ur ókori városa - mezopotámiai városi közösség
• A Mezopotámia és India közti élénk bronzkori kereskedelemről tanúskodnak Kelet-Irán rejtélyes városai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Teljes film magyarul
• Mesopotámiai kultúra A 10 legfontosabb jellemző / történelem | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!
• Program
• Népessége

Lakossága

A 7 legfontosabb mezopotámiai város - Tudomány Tartalom: Az ősi Mezopotámia nagyobb városai 1- Babilon 2- Ur 3- Uruk 4- Eridu 5- Lagash 6- Nippur 7- Akshak Hivatkozások Mezopotámia, a Földközi-tenger keleti ókori régiójának néhány legfontosabb városa Babilon, Ur, Uruk vagy Eridu volt. A Földközi-tenger keleti részének ősi régióját Mezopotámiának hívják, északkeletre a Zagros-hegység, délkeletre pedig az Arab-fennsík határolja. Ma a régió Irak, Irán, Szíria és Törökország területén található. A "Mezopotámia" név azt jelenti "Két folyó között", a régiót átszelő Eufráteszre és Tigrisre hivatkozva. Az ősi Mezopotámiát alkotó lakosság több birodalomból és kultúrából származott. Ezeknek a civilizációknak közös volt az istenük, bár más néven és írásban, az írásbeliségnek és a férfiak és nők közötti egyenlő jogoknak tulajdonítottak jelentőséget. Az ősi Mezopotámia nagyobb városai 1- Babilon A világ egyik legszebb városa és Mezopotámia legfontosabb városa. Ismert története Hammurabi királytól és törvénykönyveivel kezdődik, amelyeket a béke megőrzése érdekében hajtanak végre.

Ur ókori városa - mezopotámiai városi közösség

• A Mezopotámia és India közti élénk bronzkori kereskedelemről tanúskodnak Kelet-Irán rejtélyes városai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Verebély lászló vélemények
• Pizza king 17 kerület hd
• V. kerület - Belváros-Lipótváros | Monarchia Old Restaurant & Pizzeria
• Híres mezopotámiai városok lakossága
• Öntött csapos műcsonk
• Jozsef attila oda
• Autó kivonása forgalomból ára
• Teljesítmény Adó Kalkulátor
• Híres mezopotámiai városok távolsága
• Mezopotámia (könyv) - Gwendolyn Leick | Rukkola.hu

A Mezopotámia és India közti élénk bronzkori kereskedelemről tanúskodnak Kelet-Irán rejtélyes városai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

AZ ÓKORI KÖZEL-KELETI CIVILIZÁCIÓ UTOLSÓ SZAKASZA: BABILÓNIAIAK ÉS PERZSÁK 287 Babilónia újjászületése 289 A babilóniai művészet az asszír egyeduralom alatt 290 A káld uralkodók építészete 292 műelemzés A babiloni Istár-kapu 294 II.

Teljes film magyarul

Mesopotámiai kultúra A 10 legfontosabb jellemző / történelem | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!

Nem sokkal ezután a város egész Babilóniához hasonlóan a Perzsa Birodalom részévé vált. Templomait még a Szeleukida-dinasztia és a Parthus Birodalom korában is felújították. A templomok felújítására utoljára az i. századból van bizonyíték, a belváros az i. 1. században leégett. A templomok helyén lakónegyed épült, és a lakóházakból előkerült érmeleletek a 4. századig vezetnek. Eközben azonban fokozatosan elnéptelenedett, végül eltűnt a történelem színpadáról. [2] A feltárás [ szerkesztés] Urukot német régészcsoport kezdte feltárni 1912 -ben. 1928 - 1939 között ismét ásatások folytak, majd 1954 -től kezdődően megint. Gazdag írásos és tárgyi leletanyag került elő, és a város hajdani kinézetéről is képet alkothatunk. A homokkal fedett lelőhelyet az iraki háborúban holland CIMIC -erők (a NATO égisze alatt működő, civil szakértőkből képzett fegyveresek) őrizték 2003 -ban. A romok 550 hektáros területet borítanak, a településrétegek 18-28 méter mélységet ölelnek fel, így a teljes feltárás csak hosszú évek múltán fejeződhet be.

Program

Népessége

Az Eufrátesz folyó a központján keresztül ment át, védőfalrendszere volt, amely körülvette, és 200 000 lakosa volt. Függőkertjei a bolygó csodálatát jelentették. Ezenkívül még mindig vannak a berlini Pergamon Múzeumban kiállított híres Ishtar-kapu maradványai. 2- Ur A Mezopotámiától délre, a mai Irakban fekvő város alapítójáról kapta a nevét. Kikötőváros volt a Perzsa-öbölnél, az Eufrátesz folyó torkolata mellett. Kisvárosként kezdődött és Kr. e. 3800-ig nőtt. Ez már fontos város volt, stratégiai elhelyezkedése miatt kereskedelmi központ volt. Az Unesco a világörökség részét képezi, mivel régészeti maradványai fontosak ahhoz, hogy megértsék a történelem egy részét. 3- Uruk Kr. E. 4500-ban jelent meg, Enmerkar király alapította. Az iraki Sumer déli régiójában található. Híres Gilgamesh királyáról és a halhatatlanság keresésének epikus meséjéről ismert. Korának legnépesebb városa lett, becslések szerint elérte a körülbelül 50 000-80 000 lakosú lakosság felső határát. Számos találmány fordult elő benne, például a pecsét használata a királyi dokumentumok jelölésére.

Baadsgaard A, Monge J, Cox S és Zettler RL. 2011. Emberi áldozat és szándékos holttest megőrzése a királyi temetőben Ur. Òkor 85 (327): 27-42. Dickson DB. 2006. Nyilvános művek a kegyetlenség színházakban: a királyi sírkőzetek urán Mezopotámiában. Cambridge Archaeological Journal 16 (2): 123-144. Jansen M, Aulbach S, Hauptmann A, Höfer HE, Klein S, Krüger M és Zettler RL. 2016. Platinum csoport ásványi ásványok ókori aranytermékekben - Geokémiai és ozmium izotópok zárványok a korai bronzkori arany Ur / Mezopotámia. Journal of Archaeological Science 68: 12-23. Kenoyer JM, Ár TD és Burton JH. 2013. Az Indus-völgy és a Mezopotámia közötti kapcsolat nyomon követésének új megközelítése: a Harappa és Ur stroncium izotóp elemzésének kezdeti eredménye. Journal of Archaeological Science 40 (5): 2286-2297. Miller NF. Termékenység és bőség szimbólumai a királyi temetőben Ur-ban, Irakban. American Journal of Archeology 117 (1): 127-133. Oates J, McMahon A, Karsgaard P, Al Quntar S és Ur J. 2007. Korai mezopotámiai urbanizmus: új északi kilátás.