A németek ugyanakkor elvárták volna Jugoszlávia megtámadását Magyarországtól. Bárdossy László külügyminiszter úgy vélte, engedelmeskedni kell, mert ellenkező esetben a németek bevonulnak és bábkormányt állítanak fel. Horthy Miklós kormányzó is úgy gondolta, a németek győztesen jönnek ki a háborúból, így Angliától nem kell félni, a németekkel pedig packázni. Teleki nem bírta el a döntéssel járó súlyt, 1941. április 3-án öngyilkos lett (utóda Bárdossy lett). "Szószegők lettünk – gyávaságból. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet! Nem tartottalak vissza! Bűnös vagyok! " – írta Teleki Horthynak búcsúlevelében. Április 11-én a magyar hadsereg bevonult Jugoszláviába, elfoglalta Bácska, Muraköz, Muravidék területét. 11 ezer négyzetkilométer került vissza az országhoz. A magyar katonai körök erős nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az lépjen be a háborúba. Június végén Kassát bombázni kezdték, ez ürügy volt a bekapcsolódásra, október végére már a Donyecig haladt előre a magyar hadtest.
[8] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szálasi Ferenc 1944. október 15-ei hadparancsa Nyilas hatalomátvétel Mikiegér hadművelet Páncélököl hadművelet Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Braham, Randolph L. : A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest: Belvárosi Kvk., 1997 További információk [ szerkesztés] Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiáltványa a magyar nemzethez, Otto Skorzeny: Meine Kommandounternehmen, Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?,
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024