Ráday Mihály Gyermekei

Ráday visszaemlékezése szerint, amikor operatőrként dolgozott, Szőnyi G. Sándorral kerestek helyszínt a Bánk bán című tévéfilmhez, ám lényegében mindenütt csak lepusztult műemlékeket találtak. Végül az ausztriai Léka Vára lett a forgatás helyszíne, ám Ráday elgondolkodott azon, miként lehet, hogy bár sok helyen évszázadokkal ezelőtt szétlőtték a várat, azok Magyarországon vállalhatatlanul pusztulnak, Ausztriában azonban helyreállítva várják a látogatókat. Ekkor született egy olyan műsor ötlete, amely nemcsak bemutatná az értékeket, de agitálna is a megmentésük érdekében. Az Unokáink sem fogják látni... harminc éven keresztül hívta fel a figyelmet értékes épületek, építmények rossz kivitelezéséből, elhanyagoltságából, pusztulásából fakadó hibákra, hiányosságokra, veszélyekre. Rengeteg épület köszönheti megmaradását, apró részleteinek megmentését, felújítását a műsornak. Ráday az ismeretterjesztő sorozat anyagaiból több kötetet is összeállított, van olyan, amelyik közel ezer oldalon át sorolja a műsor anyagait és a visszhangokat, az épületek sorsának további alakulását.

• Meghalt Ráday Mihály - Hír - filmhu
• Ráday Mihály lakásának nincs titka | Beszélő
• Telex: Meghalt Ráday Mihály
• Teljes film

Meghalt Ráday Mihály - Hír - filmhu

Ráday Mihály lakásának nincs titka | Beszélő

Saját elmondása szerint a műsor ötlete úgy jött, hogy a Bánk bán című tévéfilmhez kerestek helyszínt, de mindenhol lepusztult műemlékeket találtak, így aztán végül egy ausztriai vár lett a forgatás helyszíne. A később évtizedekig futó műsorral nemcsak a még megtalálható értékek bemutatása volt a célja, hanem az azok védelmére való felhívás is. A műsorból könyvek is születtek, amikben Ráday azt is bemutatja, milyen hatása volt egy-egy adásnak, illetve mi lett az ott bemutatott épületek, műemlékek sorsa. Ráday 2001-ben megjelent Városvédőbeszédek című könyvének ajánlójában Göncz Árpád így írt róla: "1980 óta Budapestet – sőt, jószerivel az egész országot – Ráday Mihály szemével látom. Nem csak azt, amit (…) »unokáink sem fogják látni« jóslattal címkéz, hanem azt is, amit országjáró útjaimon már jómagam is azzal a kimondatlan gondolattal idézek: vajon látta-e Ráday? Írt-e róla Ráday? Ami mögött ott bujkál a remény? " A legendás műsort 30 év után, 2010-ben szüntette meg a televízió új vezetése.

Ráday Mihály művészettörténész, aranytollas újságíró, film-és televíziós rendező, operatőr, szerkesztő-műsorvezető. Apja Ráday Imre színművész. Tanulmányai: Színház- és Filmművészeti Főiskola. ELTE művészettörténet szak. 1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozik, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a hatóság ellenállása miatt: Városszépítő Egyesület), 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, s döntő szerepe volt a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.

Telex: Meghalt Ráday Mihály

A Néprajzi Múzeum számára is lenne üres, jól hasznosítható épület elég. Mindezekbe a fejlesztésekbe a fővárosnak nincs semmilyen érdemi beleszólási lehetősége. Bár Tarlós István csak úgy vállalta a budapesti főpolgármesteri jelöltséget, hogy nagyobb beleszólást kap a fejlesztésekbe, és létrejön a Budapesti Fejlesztési Tanács, amely november 17-én tartja első ülését. R. : Elég furcsa, hogy a főpolgármester ezzel tulajdonképpen bevallja, eddig nem volt beleszólása a fővárosi fejlesztésekbe. A Podmaniczky Frigyes-féle közmunkatanács úgy tudott eredményes lenni, hogy a kormány és a főváros is delegált bele embereket, és megtalálták hozzá Podmaniczkyt, aki mindenkivel szót tudott érteni és – például – maga járta az Andrássy utat, és győzködte az ott sétáló úrihölgyeket, hogy a férjeik támogassák az Operaház építését. De ugyanezt láthattuk a műemlékvédelemnél: nem távolról, irodákból dolgoztak a műemlékesek, hanem helyben, adott esetben a gazdákkal együtt ülve a kocsmákban, a helyszíneken győzték meg, hogy miként bánjanak a történelmi épületeikkel.

Teljes film

1. Itthon: Vona: Nem lesz szabadság, nem lesz jogállam, ha nem találunk ellenszert | hvg.hu
2. Családja most jelentette be a tragikus hírt: Legyőzte a gyilkos kór a népszerű magyar tévést | BorsOnline
3. Ráday mihály gyermekei videa
4. Fehér papucs női
5. Orfű és környéke látnivalók
6. Cserepeslemez tető munkadíj
7. Ráday mihály gyermekei 3

Ilyen segítséggel le­tornázható lenne a darabonkénti ár. Lesz-e adakozási kedv, hogy ha réz-, vagy bronztáblákon megörö­kítjük annak az embernek, csa­ládnak, brigádnak, szövetkezet­nek, vállalatnak, intézménynek anevét, aki — hozzájárulásával — szépítette a fővárost, segített a helyreállításban? Az egykori And­rássy út közvilágításának a mai igényeket is kielégítő helyreállí­tása érdekében eladó tehát 200felállítandó kandeláber… A ve­vő neve és a vele egyeztetett ado­mányozó szöveg pedig táblán hir­deti majd a nagylelkű gesztust magán az oszlopon. (Ráday Mihály értekezése a Magyar Nemzetben, 1987-09-26 / 227. szám) Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. Elnöke volt a Város- és Faluvédők Szövetségének is, a szervezet 2018-ban tartotta országos találkozóját Szombathelyen. A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) Országos Találkozó és Szakmai Konferenciáin több esetben Vas megyei vonatkozású szakembereknek adhatta át a Podmaniczky-díjakat Ráday Mihály.