Szergej Alekszandrovics Jeszenyin

Rég így élek, már mindenre készen, iszonyúan megedződtem én. Lelkemet dermeszti e magasság, a csillag-tűz sohasem meleg. Ha szerettem: szívem megtagadták, kikkel éltem: elfelejtenek. De mégis, én, szorongatott, hajszolt, a hajnalra tárom szememet. A föld nékem közeli rokon volt, Mindenért, ó, élet, köszönet. Weöres Sándor fordítása Szergej Jeszenyin: Harangszó Harangszó mezőknek új hajnalt jelez, mosolyt küld a Napnak földünk s ébredez. Konduló ütések szállnak égre fel, visszhangozza erdő, csengő hang felel. Folyó mögé tűnt a fehér színü Hold, zengő hab vidáman utána loholt. Álmodat elűzi távoli harang, valahol az úton halványul a hang. / ford: Erdődi Gábor / Szergej Jeszenyin: Gyermekem, de sokat sírtam Gyermekem, de sokat sírtam bús sorsod miatt, s éjjelente, egyre-egyre jobban fojtogat. Jól tudom, hogy nemsokára, egyik délután engem is kiénekelnek Szent Mihály lován. Te meglátod az ablakból fehér szemfedőm, s összeszorul a bánattól szíved résztvevőn. Gyermekem, de sokat sírtam szavak titkain, és gyöngysorba fagytak sorra forró könnyeim.

• Jeszenyin, Szergej Antikvár könyvek

Jeszenyin, Szergej Antikvár könyvek

Nagy dolgokat tervelt merész szivem: én azt a lányt - amint lesz erre módom - megkérem és feleségül veszem........................... Új évek jönnek, új arcot mutatnak, más fény telít megmásult éveket. Én, vándora poros dűlőutaknak fővárosomban szereztem hírt-nevet. Új kór gyötört: a költő-szomorúság. És mentem sokfelé; más országokban hátha más... Búcsú, találkozás - minden csak hívság, vallottam én, s hogy a világ: csalás. Megtudtam akkor: Oroszföld - mi az. S mi az ára a dicsőségnek. És lett igaz hitemből fájdalom, keserü méreg. Mit ér nekem, hogy költő a nevem? Nélkülem is elég a lim-lom. Pusztuljak hát, csak a... De ne, Rjazányban mégse álljon szobrom! Oroszföld... cár... Nehéz kereszt... Gőgtől tokás nemesi arcok... Mit bánom én! Moszkvám, fogadd be és szeresd a féktelen parasztot! Hadd lássuk, ki marad felül! S versem birokra kelt a szalonok hadával: csiklandozott fintorgó orrokat illetlenül rjazányi csődörök szúrós szagával. Talán nem tetszik? Elhiszem! Jobb illatú az Origan, s a rózsák!

1. Böröndi tamás götz anna maria
2. Szergej JESZENYIN versei - csendszirom.qwqw.hu
3. Szergej Alekszandrovics Jeszenyin versei - Szerelmes versek
4. A bizalom ára
5. Sergei alekszandrovics jeszenyin
6. Három kívánság étterem zalaegerszeg
7. Szergej Alekszandrovics Jeszenyin: Szergej Jeszenyin v�logatott versei [Magyar Elektronikus K�nyvt�r - MEK-02440]
8. Véda kapu mit néz youtube

Kint őszi berkenyék máglyái égnek, de fáradt lángjuk senkit sem hevít. Lobog a bokrok piros bóbitája, csak sárgulnak, de élnek a füvek. Mint vetkező fa lombjait dobálja, bágyadt szavakat ejtek-pergetek. Szergej Jeszenyin: Én vagyok (fordította: Rab Zsuzsa) Én vagyok a falu utolsó költője; híd dalom. A nyírfák tömjénfüstöt ontó búcsúmiséjét hallgatom. Külső hivatkozások Szerkesztés

Olyan vagy, őszifényü csillag, mint rétek sóhajtó szava, mikor ittrekedt darvak sírnak, s zokog velük az éjszaka. Úszik az égen lassú ének. A fák közül, a domb alól: "Szülőfalum! Ti drága rétek!... " - hazátlan fájdalom dalol. S az ősz, az aranyfürtü dajka, érlelve nyírfatörzs borát, levélzáporral megsiratja, kit szeretett s kit elbocsát. Tudom, tudom, hogy nemsokára - ki mérte rám? ki mérte ránk? - engem is hív s ölel magába dülöngő cinterem-palánk. Kilobban, csillag, őszi lángod, szívem homok lesz, permeteg, sírkövemre vidám barátok vidám strófákat költenek... Síri álomban dermedezve én így dicsérném magamat: szülőhazáját úgy szerette, mint vén korhely a poharat. Szergej Jeszenyin: Utam Megáradt éveim medrükbe visszalépnek. Én, a mezők fia, fészkem idézgetem. Versem, te most lassúdan elbeszéljed az életem. Süppedt parasztház hóviharos éjben. Elfeketült ikon. Szelídke mécsvilág. De jó, hogy őrzöm, most is érzem gyermekkoromnak illatát. Körös-körül fehéren izzó hó süvölt. Kandur... Anyó... Meg én: kilencéves legény.

(orosz) Kiadás éve: 1970 Szergej Jeszenyin költészete és versei (orosz) Kiadás éve: 1986 A szovjet líra kincsesháza Kiadás éve: 1963 SZÁLLTAM RÓZSASZÍN LOVON - MAGYAR-OROSZ Versek Kiadás éve: 1973 Versek és poémák - Szergej Jeszenyin (orosz nyelvű) Kiadás éve: 1978 Jeszenyin válogatott versei Kiadás éve: 1957 Anna Sznyegina - versek (orosz nyelvű) Kiadás éve: 1974 Kiadás éve: 1983 Szergej Jeszenyin válogatott versei Kiadás éve: 1979 Jeszenyin Versek Kiadás éve: 1955 Találatok száma: 27 db

Én a sírig imádom a nyírfa patyolat-derekát s haját, ha a hajnali harmatot sírva a ködökbe csavarja magát. Ma a szívemnek szűnik a kínja, ma a bor meg e dal ad erőt - te vagy nékem az otthoni nyírfa, aki bókol az ablak előtt. /Ford. : Nagy László/ Vádlón ne kutass a szívemben Vádlón ne kutass a szívemben, megvetlek örökre, ma lásd, de imádom a fényt a szemedben s a ravasz hitetést, a csalást. Holtként kiterülve lefekszel, s kérdőn hajolok föléd: a róka halált így színlel s ragadoz hollócsemetét. De ki bánja? Ölelj: sose félek. Hamis úgyis e vad lobogás. Lelkem viharedzett lélek, sokat érte goromba csalás. Nem téged imádlak, drága, csak árny vagy, echo-zene: arcodban a más arc álma, akinek csoda-kék a szeme. Az a másik tán sose jámbor, s látszatra - ki tudja? - hideg, de a léptei fénysugarától lelkem zuhatagja remeg. Ilyet árnyba, tudom, sose vonhatsz, s elmégy, ha akarsz, ha nem. Te még befelé sem mondasz hazugságot szelíden. Megvetlek téged örökre, de végül is ezt rebegem: ha a menny s a pokol nem lenne, kitalálnánk, hogy legyen.

1913-tól másfél évig egyetemi hallgató is volt, majd Szentpétervárra utazott, hogy kiderítse az ottani szerkesztőségekhez küldött kéziratainak sorsát. Ekkor ismerkedett meg Alekszandr Blok költő, drámaíróval, aki felismerve tehetségét, egyengetni kezdte irodalmi pályáját, s 1915-től több folyóirat is közölte verseit. 1916-ban Halottak napja húsvét után címmel megjelent első verseskötete, melynek költeményeiben bibliai képekben dicsőítette gyermekkora Oroszországát, idillikus képet festve a faluról, az érintetlen természetről. A kötet nyomán neve egy csapásra ismertté vált, és a hagyományos paraszti viseletbe öltözött ifjú hamarosan az irodalmi szalonok kedvence lett. A kék szemű, rakoncátlan szőke fürtű költő a női szíveket is megdobogtatta, gyakorta esett szerelembe a legkülönbözőbb társadalmi csoportból származó lányokkal, asszonyokkal. Időnként nősülni is kedve támadt, s életének rövid harminc éve alatt ötször kötött házasságot. Az elsőt még tizennyolc éves korában, ebből született egy fia is, Jurij, aki 1937-ben munkatáborban végezte életét.

1. Fucsovics következő meccse
2. Pamut csipke szalag
3. Www klubradio hu http