Egyszer tévedni – tévedés. Kétszer tévedni ugyanabban, ugyanúgy – hülyeség. Nem kellene hülyének lennünk…:O)))
A SZIT-ekre vonatkozó jogi szabályozás Magyarországon némi késéssel, a 2011 júliusában lépett hatályba a 2011. évi CII. törvény elfogadásával, azóta azonban egyetlen SZIT sem alakult. Ennek okai a piaci szereplők véleménye szerint elsősorban a törvényi feltételek értelmezése körüli bizonytalanságok, valamint néhány feltétel teljesítésének nehézségei voltak. A SZIT törvény Országgyűlés által most elfogadott módosítása egyrészt könnyíti, másrészt pontosítja az ilyen társaságok létrehozásának feltételeit, ezáltal elhárulhatnak a SZIT-ek alapítása és működtetése körüli jogi akadályok, és megalakulhatnak Magyarországon is az első SZIT-ek, amelyek az ingatlanpiac fellendítésén túlmenően – kötelező tőzsdei bevezetésük révén – a tőkepiac fejlődésére is kedvező hatást tehetnek. A SZIT-ek alapításával kapcsolatban fontos változás, hogy a kötelező legkisebb alaptőke összege 10 milliárd forintról 5 milliárdra csökkent. A 25 százalékos minimális közkézhányad számítására vonatkozó szabályok is megváltoznak: nem módosul az a rendelkezés, amely szerint az egy részvényes által 5 százaléknál alacsonyabb részvényhányadot kell beszámítani közkézhányadba, de a jövőben e tekintetben elsősorban a részvények által megtestesített szavazati jogot kell majd figyelembe venni a minimumértéknek való megfelelés tekintetében.
Az Országgyűlés által 2016. június 7-én-én elfogadott tavaszi adócsomag a tőzsdei befektetésekkel összefüggésben az adóbevallással, valamint a tőzsdére bevezetendő szabályozott ingatlanbefektetési társaságokkal kapcsolatban is tartalmaz módosításokat. A mostani törvénymódosítás az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényben szereplő, a tőzsdei működést támogató és a tőzsdére lépést könnyítő változások után. újabb jelzése a Budapesti Értéktőzsde és a kormány közötti együttműködés sikerességének. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv. ) már most is lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek adóbevallását az adóhatóság készítse el, ez azonban eddig nem terjedt ki az adózónak a tőkepiaci ügyletből származó jövedelemére. Eddig akinek tőzsdei jövedelme keletkezett árfolyamnyereség vagy osztalék formájában, annak önadózóvá kellett válnia, és önállóan kellett elkészítenie a személyi jövedelemadó bevallását.
Te vagy az, aki hagyja magát megvenni a rezsicsökkentés édesbús hazugságával, te vagy az, aki a politikust, aki ellen tüntetsz, immár harmadszor toltad be a Parlamentbe. Te vagy az, aki szerint minden politikus egyforma, de most lelkesedsz, mert néhányan, akiket nem is ismersz, a nevüket sem hallottad soha, azt se tudod, kit képviselnek, ígérgetnek neked részegen józan közéletet. Ha minden politikus egyforma, ugyan, miért lennének ezek mások? Ja – ezek nem politikusok, hanem civilek, mondod, miközben elfeledkezel arról, hogy aki beteszi a lábát a politikai térbe, az máris politikussá válik, te meg, ha ezt nem veszed észre, akkor ostobává. A pap is addig pap, ameddig a szószékről (tudom, mexünt…) Isten igéjét hirdeti, ha kampányol, akkor megszűnik papnak lenni és politikai aktivistává válik. Ettől a politikus még nem válik szentté, okossá, jellemessé – mindegyik éppen olyan, mint volt, mielőtt politikussá lett volna. Ezért talán elegendő lenne rajtuk annyit számonkérni, hogy a feladataikat a demokrácia játékszabályai szerin, tiszta kézzel látták-e el, és ha igen, akkor meg lehet engedni nekik a tévedés lehetőségét.
A Hipp az instant gyümölcsteáit reklámozta, amelyeket állítólag a 12. hónapos kortól ajánlunk a kisgyermekeknek. A teák szemcséi azonban 94–96% cukrot tartalmaztak, ami azt jelenti, hogy a specifikációk szerint összekevert gyümölcstea körülbelül két gramm cukrot tartalmaz 100 milliliterben. Ez ellentmond annak az állításnak, hogy a Hipp gyakran azt állítja, hogy "gyermekbarát" és "egészséges" termékeket kínál-magyarázta a Foodwatch. A táplálkozási szakértők szerint a gyermekek nem fogyaszthatnak édesített italokat, ehelyett vizet kell inni. 2012 novemberében a Hipp elmondta, hogy kivette ezeket a teákat a forgalomból, és 2012 vége óta helyettesítő termékként kerültek forgalomba egyszerű, hozzáadott cukrot nem tartalmazó teászacskók. 2013 augusztusában a Foodwatch fogyasztói szervezet panaszkodott, hogy a Hipp továbbra is hasonló termékeket értékesít a Bebivita márkanév alatt - a Hipp 100% -os tulajdonában lévő leányvállalata. 2013 októberében a ZDF " WISO " fogyasztói magazin véletlenszerű mintája feltárta, hogy a Hipp bio bébiételében genetikailag módosított zöldségeket használtak.
Megjelent: 2016. november 08. 2016. Október 24-én Nagypáli Község Önkormányzata és a Magyar Iszlám Szervezet, korábbi évek gyakorlatának megfelelően, kapcsolatrendszerének segítségével megkereste Győrvár, Egervár, Lakhegy, Kispáli, Kisbucsa, Nemeshetés és Vasboldogasszony településeket azzal a céllal, hogy az ott élő kisgyermekes családoknak adományozzon a Hipp Gyár által gyártott különféle bébiételeket, melyekkel a 6-18 hónapos korú gyermekek étkeztetéséhez járultak hozzá, ezzel segítve a helyi és térségi, kisgyermekes családokat.
Ez a módosítás azt hivatott orvosolni, hogy a részvények tulajdonlásához kötött közkézhányad alakulását a társaság, illetve annak fő tulajdonosa nem tudta befolyásolni: ha egy korábbi 5 százalék alatti tulajdonos további vásárlással tulajdoni hányadban 5 százalék fölé került, akkor ezt a csomagot már nem lehetett a közkézhányadba tartozónak tekinteni, és ez azzal a következménnyel járt, hogy a SZIT elvesztette volna a kedvezményekre való jogosultságát. A módosítás lehetővé teszi, hogy a társaság, illetve a nagytulajdonos ellenőrzési körében maradjon a minimális közkézhányadnak való megfelelés, hiszen a közkézhányadba tartozó részvénysorozat után gyakorolható szavazati jog az alapszabályban korlátozható, így elérhető az, hogy az ebbe a részvénysorozatba tartozó 5 százalékot meghaladó tulajdoni hányad esetén is maximálisan 5 százalékos szavazati jog legyen gyakorolható, és így változatlanul a közkézhányadba tartozzon az adott részvénycsomag. Hasonlóan változik a vállalat, illetve a fő tulajdonosai által szintén nem kontrollálható szabály, amely szerint a biztosítók és a hitelintézetek a SZIT-et legfeljebb összesen 10 százalékban tulajdonolhatták.
A SZIT által fizetendő osztalék mértékére vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a törvény egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének 100%-át kell kifizetnie osztalékként, és a projekttársaság a kifizetett osztalék és az elvárt osztalék közötti különbözetet köteles marad később osztalékként kifizetni – amennyiben ezt szabad pénzeszközei lehetővé teszik. Változatlanok maradnak a SZIT-eket megillető adó- és illetékkedvezmény szabályai: a SZIT, illetve projekttársasága vásárláskor az általános, ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalékos és azt meghaladóan 2 százalékos mérték helyett értéktől függetlenül 2 százalékos mértékű vagyonszerzési illetéket fizet, valamint a SZIT-et továbbra sem terheli társasági adó és helyi iparűzési adófizetési kötelezettség.
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024