Minthogy az özönviz csapása által Noén és három fián kivűl minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönviz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét. Visszatérvén onnan atyjokhoz s búcsút vévén tőle, minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé szállának lakozni. Meotis tartománya pedig Persia hazával határos s egy igen keskeny gázlón kivűl mindenfelől tenger övezi környűl; folyói teljességgel nincsenek, fűben, fában, madárban, halban és vadban bővölködik. Nehéz oda bé, s onnan kimenni. Kémeket küldvén tehát onnan Scythiába, miután Scythia országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal azon hazába vonulának, hogy ott lakozzanak. Midőn tehát azon országba bémentek, abban lakókul az alpzúrokat és pruténokat találták, kiket eltörölvén, kivervén vagy megölvén, azon országot, mint tudjuk, szomszédaik ellenére mai napig békességesen birják. Tehát a világ hatodik korszakában a húnok Scythiában laktokban mint a fövény ugy megszaporodván, az Úr hétszázadik esztendejében egybe gyülekezve magok között kapitányokat, azaz vezéreket, vagy fejedelmeket állítának, kik közzűl egy vala Béla Csele fia a Szemény nemzetségből; kinek testvérei Köve és Kadocsa mind ketten kapitányok; a negyedik vezér neve pedig Ethele vala, Bendagu... A száznyolcz nemzetségből osztán kiválogatták a hadra erős férfiakat, mindegyikből tizezer fegyverest szedvén, s a többit Scythiában hagyván, hogy országukat az ellenségtől őrizzék.
A mint osztán halálának híre terjedt, a föld kereksége elámúla, s ellenségei nem tudják vala, sirjanak-é vagy örűljenek, rettegvén töméntelen sok fiától, kiket mint valamelly népet alig lehetett megszámlálni. Mert azt hitték, hogy majd utána valamellyik fia uralkodik. Miután pedig Ethele fiai a krimhildi csatában csak hogy nem mind elvesztek, Pannonia tiz esztendeig király nélkűl vala, csak jövevény szlávok, görögök, németek, morvák és oláhok maradván benne, kik Ethele életében neki köznépi szolgálattal szolgálnak vala.
A Gesta Hungarorum m�sol�ja m�dszeresen �tfogalmazta a d�tumokat a Krisztusi id�sz�m�t�s szabatos terminol�gi�j�hoz, Anno dominice incarnationis, azaz �r megtestes�l�s�nek esztendej�nek alakra. Anonymus �vsz�mai a k�vetkez�k: ��r megtestes�l�s�nek n�gysz�z�tvenegyedik esztendej�ben� sz�llt ki Attila Szk�ti�b�l (451) ��r megtestes�l�s�nek nyolcsz�ztizenkilencedik esztendej�ben� �gyek�.. feles�g�l vette�. (819) ��r megtestes�l�s�nek nyolcsz�znyolcvannegyedik esztendej�ben� j�ttek ki Szk�ti�b�l. (884) ��r megtestes�l�s�nek kilencsz�zharmadik esztendej�ben� �rp�d vez�r elk�ldv�n seregeit�. (903) ��r megtestes�l�s�nek kilencsz�zhetedik esztendej�ben� �rp�d vez�r is elk�lt�z�tt ebb�l a vil�gb�l (907) A hunok bej�vetel�t �rdekes m�don 249 �vvel kor�bbra teszi, mint K�zai, �s az �vsz�m esem�ny�hez valamilyen okn�l fogva Attil�t is hozz�rendeli. N�la Attila vezet�s�vel j�nnek ki Szk�ti�b�l, ami ellentmond a k�z�pkori kr�nik�k adatainak �s a ma elfogadott t�rt�net�r�snak is. A d�tumbevezet�s szabatoss�ga, az �vsz�mok viszonylagos pontoss�ga �s maga a tartalom is ad egy �szubjekt�v� sz�j�zt a m�nek, amit�l a hiteless�ge is megk�rd�jelezhet�.
Ezek alapjait �rinti meg a k�nyv, �j szeml�letet adva az eddig �rinthetetlennek gondolt tabuknak.
sz�zad�vonatkoz�s�ban, a�nyelv�szeknek�pedig a benne fennmaradt tulajdonnevek ok�n. A geszta nyom�n maradt fenn a k�ztudatban a�Turul-monda, a�Vereckei-h�g�n��t t�rt�n� bej�vetel, a h�t vez�r k�zismert n�vsora (�lmos, �El�d, �Ond, �Kond, Tas, �Huba, �T�h�t�m), a�v�rszerz�d�s, a�pusztaszeri�gy�l�s, �Zal�n vez�r�menek�l�se. Forr�s: A Magyar Katolikus Lexikon �s a Wikip�dia alapj�n. � 62 63 7 0 Ma �rv�nyes �vsz�mok Jelenlegi: 2022 Eti�p: 2014 Kopt: 1738 Iszl�m: 1443 Perzsa: 1401 Zsid�: 5782 Indiai: 1944 Biz�nci: 7530 �rm�ny: 1470 Az �vsz�mok a sz�m�t�g�p d�tumbe�ll�t�s�hoz igazodnak. T�ves �vsz�mok J�zus sz�let�s�t�l sz�molt (i. e. 7) T�ves Helyes 2029 1782 Arszakida �ra 2269 2022 Szeleukida �ra 2333 2086 Az �vsz�mok a sz�m�t�g�p d�tumbe�ll�t�s�hoz igazodnak. Civiliz�ci�k t�ves �vsz�mai R�ma alap�t�s�t�l sz�molt �vek 2775 2528 Egyiptomi Nab�-n�szir-�ra 2769 2522 A g�r�g olimpiai �ra 699 ol. 2 �v 634 ol. 2 �v Az �vsz�mok a sz�m�t�g�p d�tumbe�ll�t�s�hoz igazodnak.
Kifejezetten jól ismerte a Tisza keleti és nyugati partvonalát, illetve a Tiszántúlt. Joggal merülhet fel persze a kérdés, hogy milyen hiteles források állhattak rendelkezésére Anonymusnak három évszázaddal a honfoglalás után. A válasz egyszerű: szinte semmilyen. Néhány közel – korú krónika és évkönyv ismerete tetten érhető a műben, de Anonymus alapvető forrását mégis csak a "parasztok meséi" és a "regösök csacsogó éneke" jelentette. Számos helytörténeti munka még manapság is a Gesta Hungarorum adatainak segítségével tárgyalja az adott település korai történetét. Köztudott, hogy a magyarság őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó írott források száma igen csekély. Különösen kevés az ezen időszakra vonatkozó magyarországi keletkezésű forrás. A magyar tudomány ezért is használta sokáig előszeretettel Anonymus művét, a magyarság őstörténetét összefoglaló regényes gestát. A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, a Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése szerk.
A �saj�tos nemzeti �rdekeiket� szem el�tt tart� rom�n t�rt�n�szek abszol�t hiteles m�k�nt szeretik bemutatni a Geszt�t a nemzetk�zi k�zv�lem�ny el�tt, ennek �rdek�ben m�g a�New York Times-ban is fizetett hirdet�sszer� propagandaanyagot jelentettek meg a Gesta v�delm�ben 1987-ben A magyar t�rt�n�szek viszont kezdetekt�l b�r�lt�k a m� honfoglal�s kor�ra vonatkoz� hiteless�g�t. A geszt�ban szerepeltetett helyi vez�rek vagy �llamok ugyanis teljesen k�l�nb�znek att�l, ami a honfoglal�s korabeli n�met, biz�nci, lengyel �s kijevi kr�nik�kban olvashat�. Inform�ci� hi�ny�ban Anonymus fikt�v h�s�ket, vez�reket tal�l ki, akiket foly�kr�l vagy domborzattal kapcsolatos helynevek ut�n nevezett el. Fikt�v h�sei a honfoglal�s sor�n pedig elk�pzelt csat�kat v�vtak elk�pzelt n�pek �s a honfoglal�s kor�ban a�K�rp�t-medenc�ben�nem l�tez� hatalmak ellen. �Mindez azzal magyar�zhat�, hogy Anonymus m�v�t kb. 300��vvel a honfoglal�s ut�n �rta. Ett�l f�ggetlen�l a geszta nagyon fontos forr�s a t�rt�n�szeknek a�13.
Az első könyvben a hunoknak Attila haláláig és birodalmuk felbomlásáig, a másodikban pedig a magyaroknak a bejövetelüktől 1280-ig terjedő történetével foglalkozott, és mint mondta, a valóságot akarta követni. Függelékül külön értekezett a jövevény nemesekről, az udvarnokokról, várnépekről, várjobbágyokról, cselédekről, szabadosokról és rabszolgákról. Hevesen megtámadta Orosiust (helyesebben Jordanest), "a magyarok eredetéről költött gyarló meséje miatt", ő maga pedig Scythia leírásában már a 13. századbeli utazók elbeszéléseit is használta. Eléggé tisztult nézetei azonban még sem voltak. Kétségkívül forgathatta a királyi levéltárat, mert IV. László őt – mint homo regiust – 1283. október 19-én a jegyzőjének nevezi. Pap lévén ekkor, nem lehetett egy azzal az 1286-ban Simon comesszel, aki Keszői Sebestyén fia volt. Krónikáját először Bécsben 1782-ben adták ki, másodszor – javítva – Budán ugyanazon évben Horányi Elek, harmadszor szintén Budán 1833-ban Podhradszky József, negyedszer St. Gallenben 1849-ben Endlicher István László adta ki Monumentáiban, ötödször Mátyás Flórián, és magyarul Szabó Károly adta ki Pesten, 1862-ben.
A magyarok viselt dolgai Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala Szerző Anonymus Eredeti cím Gesta Hungarorum Megírásának időpontja 1200 körül Nyelv latin Témakör a honfoglalás korának története Műfaj geszta Külső hivatkozás MEK A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat. A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. [1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája. [2] Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig ( 1272 – 1282) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024