Igen valószínű azonban, hogy a Mészárosnál említett négy ablak legfeljebb már csak részben lehetett eredeti török, mert azokat feltehetőleg a templommá való átalakítás során barokk kőkeretekkel láthatták el, a szamárhátíves lezárásokat pedig elfalazhatták. A dzsámi főhomlokzata előtti udvart kőkerítés vette körül.
A lábazaton ismétlődő kettős tagolású szamárhátívvel lezárt tükörmező sor fut körbe. A lábazat északi oldalán van a mináré bejárata, amely eredetileg nem a szabadból nyílott, hanem a dzsámiból. Az ugyancsak tizennégyszögű törzshöz az alapból való átmenetet a konikusan kialakított átmeneti tag képezi, amely szintén tizennégyszög keresztmetszetű. Az alapot az átmeneti tagtól körbefutó szögletes keresztmetszetű párkány választja el. Az átmeneti tag oldallapjainak felületét - az egyes oldallapoknak megfelelően - egymást átlósan metsző pálcatagok díszítik. A törzset az alsó és felső végződésénél egy - egy pálcatagból alkotott gyűrű zárja le. Az alsó övgyűrűn körbefutó és ismétlődő stilizált növényi ornamentika ül, amelynek mélyített vésésű mezői igen plasztikus hatást keltenek. Hasonló, de geometrikus mintájú mélyített tükörmezőket találunk a törzset fölül lezáró övgyűrű felett is. A mináré körerkélyét ötszintben elhelyezkedő, sztalaktitokból képezett konzolsor tartja. A körerkélyt kerítő vaskorlát a XIX.
Tisztelt Látogatók! A Minaret technikai okok miatt 2020. őszén lezárásra került, jelenleg NEM LÁTOGATHATÓ. Megértésüket köszönjük! A műemlék a magyar állam tulajdona, kezelője Érd önkormányzata, nyitvatartásáról a művelődési központ gondoskodik. A Minaret május 15-től látogatható előzetes bejelentkezés alapján. Nyitvatartás: hétfőtől-péntekig 12. 30-18 óráig szombat-vasárnap 10-18 óráig Csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges. Belépő: 200 Ft Bejelentkezés: Gruber Istvánné Erika 06 20/234-7681 Arató u. 15 /a kápolna melletti ház/ A kopott lépcsők és a világítás hiánya miatt a Minaret CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE LÁTOGATHATÓ! Érd-Ófaluban, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze, a római hadi út nyomvonala mellett (Mecset u. ) emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A műemlékként számontartott török torony az érdiek büszkesége, hiszen minaretet városunkon kívül csak Egerben és Pécsen láthatunk. A szigetvári Szulejmán szultán dzsámijának minaretje csonka, egy 1721-ben bekövetkezett villámcsapács által sérült meg.
További képek Forrás: 40 m magas tornya van, 93 db csigalépcsővel. A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A müezzin - a minaret teraszáról - naponta ötször hívja imára az igazhitűeket. Látnivalók a környéken Egri Termálfürdő Eger A Termálfürdő Eger belvárosában található mintegy 5 hektár területen egyedülálló természeti környezetben. A fürdőkultúra komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, már a törökök is éltek a hódoltsá... Egri Bazilika Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátotts... Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park 1977-től biztosítja a Bükk természetes növény-és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek fennmaradását.
Egri anzix - Történetem Egerben Vajon melyik egri palotában fogadta 1849-ben a nagyprépost Dembinszky Henriket? Tudod mi a kallómalom? Ki volt Eger vasművésze? Miért egyedülálló az egri Minaret? Hány harang lakik a bazilika két tornyában? Ezekre is és még sok más kérdésre is választ kaphatsz, az,, Egri anzix" virtuális kiállításon. Egerben mindenhol ott bujkál a történelem. Nem csak a régmúlt, de közeli események és saját történeteink is felidéződnek bennünk a város egy-egy helyszínén. A Bródy Sándor Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye gazdag tárháza a Heves megyére vonatkozó dokumentumoknak. A tárlathoz helyismereti anyagunk fotó- és képeslapgyűjteményének kincseiből válogattunk. A korabeli hangulat felidézésében versrészletek segítenek, melyeket Lisztóczky László: Végeknek tüköri című kötetéből szemezgettünk. Az egri történetekhez Renn Oszkár: Egri séták nemcsak egrieknek, Kapos Elemér: Kisváros a felhők fölött és Pécsi István: Ódon házak hajdanvolt egriek című helyismereti műveket használtuk fel.
Nyitva tartás, ár január 1 - február 28. minden nap 10. 00 - 13. 45 március 1 - március 31. 00 - 14. 45 április 1 - április 30. 00 - 16. 45 belépőjegy: 500 Ft/fő egységesen - bankkártyás fizetés nem lehetséges A nyitvatartási idő az időjárástól függően változhat május 1 - június 15. 00 - 17. 45 június 16 - augusztus 31. minden nap 09. 00 - 19. 45 szeptember 1 - szeptember 30. 45 október 1 - október 31. 45 november 1 - december 31. 45
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024