[1] A Biblia a Puszta tengeré nek is nevezi élettelen, sivár környezete miatt, [2] továbbá Sós-tenger nek, a nagy mennyiségű sótartalma miatt. Az ókori görögök és rómaiak Aszfalt-tó nak hívták, mert felületén szurokdarabok úszkálnak. Az arabok Lót emlékére Bahr Lut -nak – Lót tavá nak – nevezik, a középkori iratok pedig az Ördög tengeré nek (Mare Diaboli). Földrajz [ szerkesztés] A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt. A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km. [3] A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz.
Ezeket a forrásokat különféle érdekes geológiai alakzatok veszik körül. Az alábbi videón látható, ahogy a víz kiáramlik a kürtőkön át. A jelenség hasonló a mélytengeri füstölgőknél megfigyelhetőhöz, de itt nem több száz fokos, ásványokban gazdag, kénes víz tör fel, hanem a környező víznél kevésbé sós (és ezért kisebb sűrűségű) víz keveredik a tömény sós vízzel (bár ez a víz is kéntartalmú). Ami azonban itt is igazán különlegessé teszi ezeket a forrásokat, az a közelükben nyüzsgő élet. A forrássziklák tetejét zöld biofilmek (mikrobák alkotta bevonat) borítják. Ez a biofilm fotoszintézissel hasznosítja a nap energiáját, de képes felhasználni a vízben lévő szulfidokat is. A sziklák alját kizárólag szulfidokat fogyasztó (szulfidok oxidációjából energiát nyerő) baktériumok borítják. Ezek fehér biofilmeket alkotnak. A Holt-tengerben korábban még sosem találtak baktériumtelepeket vagy biofilmeket. Az ezekben élő baktériumoknak még a kürtők körül hirtelen változó édes és sós vizű áramlatok okozta koncentrációingadozásokkal is meg kell birkózniuk.
Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni. Partja Szerkesztés Partvidéke kevés kivétellel kopár sivatag és terméketlen. Csak ahol a hegyekből lefutó patakok – a keleti oldalon az Arnon, a nyugati oldalon pedig a Kedron – ömlenek bele, terem tropikus növényzet. Északi csúcsán folyik bele a Jordán folyó. Északnyugati sarkán található Kumrán (Qumran) régészeti lelőhely, az ókori esszénusok egyik csoportjának központja. Az 1947 -ben itt felfedezett kumráni iratok tették világhíressé. Itt található a Kumráni Nemzeti Park. A nyugati parton továbbmenve dél felé, Én-Gedi kibucát és oázisát találjuk. A terület már az ősidőkben lakott volt, 1950 körül újraalapították. Tovább délnek, a Holt-tenger északi medencéjének déli csúcsával egy vonalban, a főúttól pár km-re nyugatra találjuk Masszáda erődjét. Iosephus Flavius ókori írótól tudjuk Masszáda tragikus történetének részleteit. Masszáda mellett az út tovább vezet délnek. A déli medence nyugati partján található Ein Bokek üdülőközpont, majd innen délebbre Neve Zohar apró települése.
A tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad. Milyen ötletek születtek a Holt-tenger megmentésére? Úgy tűnik tehát, hogy a folyamat visszafordíthatatlan, és csupán extrém költséges beruházással lehetne megakadályozni, hogy a Holt-tenger a jelenlegi zsugorodási ütem fényében néhány évtizeden belül eltűnjön a Föld felszínéről. Mindezen tények ismeretében a tóparti országok részéről születtek megoldási javaslatok a problémára, hogy pótolnák az elpárolgott vizet. Izrael a Földközi-tenger felől építene egy csatornát a Holt-tenger vízének táplálására, míg Jordánia ugyanezt az ötletet a Vörös-tenger irányából alkalmazná. Az olajkrízis és a Holt-tenger apadása kapcsán többször felmerült egy mesterséges vízelvezető rendszer ötlete, amelyen keresztül táplálni lehetne ezt az értékes, ám haldokló tavat. Német tudósok terveztek egy nyílegyenes csővezetéket, amely Ashdodtól indult és egy tározóban végződött volna. A tervet végül elvetették, mert a víz átszivattyúzásához rengeteg energiára lenne szükség.
Nagy élmény a vízen való lebegés, itt ugyanis elsüllyedni nem lehet. Azért vigyázni kell a vízre csak háton fekve, vagy guggolva lehet menni, mert a szembe, szájba kerülő tömény sóoldat maró hatású. A távozó gyógyult betegek látványa, serkenti a gyógyulást. A tó vize felett jelentős a belélegezhető KBr és Szelén tartalom is. A Holt tengeri iszap iletteve a tenger vize nem csak bőrére jótékony hatású, de gyógyítja a reumát, izületi és izomfájdalmakat. Dr. Várkonyi Sándor "Megpróbálták analizálni a só összetételét, és előállítani mesterséges módon, de nem sikerült hasonló hatású készítményt létrehozni, mint maga a Holt-tengeri fürdés. Sajnos odajutni viszont elég nehézkes. " Így aztán egyszerűbb megoldás született: nem kell elutazni a messzi tengerhez, inkább elhozzák nekünk a tengert. Azaz, olyan kozmetikumokat fejlesztettek ki, melyek a Holt-tenger vizéből, sójából, iszapjából készülnek, így otthon is megmártózhatunk a Holt-tengeréhez hasonló vízben. A 33-34 fokos vízben mintegy fél kilogrammnyi sókoncentrátumot kell önteni, melyet oxigénnel átfújnak és már kezdődhet is a kellemes fürdőzés.
II. világháború. A megtestesült gonoszság. Ó, hányszor megpróbáltam kiírni magamból a holokauszt borzalmát, de sohasem sikerült. A génjeimben hordozom, mint anyám hordozta magában mindannak az iszonyatát, amit zsidósága okán a koncentrációs táborban el kellett szenvednie. Sohasem mondta el, de én mégis álmodtam róla. Láttam, ahogy az auschwitzi táborba érkező vagon végtelenbe futó sínpárján megcsillan egy apró vízcsepp a hideg, fekete sötétségen, láttam, ahogy a kétoldalt fekvő, felpuffadt hullahegyek közt csak annyi út maradt, hogy egyetlen ember el tudjon menni köztük. Talán, ha elmondta volna, nem maradna örökre velem a borzalom… Háború. Akármilyen modern, akármilyen precíziós, háború, ahol a gonoszság ezerféle arcot ölt, de mindig öl. Most itt ülök a szobában, nézem az asztalon a virágot, és az jut eszembe: "Homály öleli a hullni kész szirmot, / az vár egy kicsit, aztán lepottyan, /csókra várta még az est melegét, /hulltában felszikrázott, /most ott fekszik holtan. (…) A szirom míg élt, boldog volt, / hisz megérhette a virág-élet végét.
A magas sótartalom miatt inkább jobb lebegni a tetején, relaxálni és élvezni azt a sós-párás levegőt, ami ott van. A víz felszínén a leghígabb a sótartalom és minél mélyebbre merülünk benne, annál sósabb. A tó legmélyebb része 330 méter. 5. Szinte megelevenedik a Biblia Az 1948-ban, a Kumráni-hegység barlangjában megtalált bibliai tekercseket (egy beduin kecskepásztor lelte meg) egy izraeli-svéd-amerikai kutatócsoport vizsgálta meg nem rég, és a genetikai vizsgálatok alapján arra jöttek rá, hogy nem mindet helyi bőrből készítették és a Holt-tenger sójával cserzett pergamenre írták, hanem vannak köztük olyan tekercsek is, amelyeket messziről vittek oda. Egyébként a legendák szerint az első turista a Holt-tengernél Ábrahám próféta volt, aki a júdaizmus, a kereszténység és az iszlamizmus ősatyja is. Valamint a Holt-tengert és környékét Dávid király egyik menedékeként is emlegetik, ott bujkált egy ideig az ellenségei elől. 6. Csak a baktéria A Holt-tenger tömény sótartalma miatt egyetlen élőlény sem marad életben a vízben, kivéve a baktériumokat.
Valószínűleg már óvodás korában megtanulta, hogy a Holt-tengerben akár ülve is lehet lebegni, hogy nagyon sós a vize és hogy nemsokára lehet, hogy teljesen kiszárad. De vajon az okokat is ismeri? Most megtudhatja a Holt-tenger öt legnagyobb titkának hátterét. A Holt-tenger nem is tenger Kezdjük a legelterjedtebb hiedelem eloszlatásával: a Holt-tenger bizony valójában egyáltalán nem is tenger, hanem egy tó. De akkor miért hívják mégis így? A magyarázat valószínűleg a víz elképesztően magas sótartalmával függ össze: "ami sós, az általában tenger, ami pedig nagyon sós, az meg végképp az. " Valahogy így alakulhatott ki a fejekben, hogy tengernek nevezzék el ezt a valójában lefolyástalan tavat, amelyet egyedül a Jordán-folyó táplál. Galéria: Öt izgalmas tény a Holt-tengerről Fotó: Debbie Hill / Northfoto A kb. 600 négyzetkilométeres tóban fürödve tényleg nem az jut először eszünkbe, hogy ez csak egy tó lenne. Ráadásul még tovább kuszálja az érzékeket, hogy a Holt-tenger két országot választ el egymástól (Izraelt és Jordániát).
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024