Nemzeti Ünnep Március 15 / Március 15. Nemzeti Ünnep Cegléd | Programok | InfocegléD

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is. A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni.

1. Nemzeti emlékezet – nemzeti ünnep. Hogyan is lett -e? | MCC Corvinák
2. Már ma elkezdődnek az ünnepi programok - Ugytudjuk.hu

Nemzeti emlékezet – nemzeti ünnep. Hogyan is lett -e? | MCC Corvinák

Biztonságosan értek véget a március 15-i rendezvények – írta közösségi oldalán Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. A politikus bejegyzésében arról is írt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszédét több százezren hallgatták a Kossuth téren. Hozzátette: az ünnepi programok rendben és rendkívüli események nélkül zajlottak le az egész országban a biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzshöz napközben beérkezett információk alapján. A rendőrség este hat óráig országosan mintegy 508 rendezvény békés lebonyolítását biztosította. Ezek közül 449 állami, illetve önkormányzati, 43 kulturális, 12 gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, négy pedig más jellegű rendezvény volt – ismertette Kovács Zoltán. A március 15-i nemzeti ünnep lebonyolításáért felelős operatív törzs a keddi nappal befejezte munkáját – fogalmazott az államtitkár, aki az operatív törzs munkáját irányította. (Borítókép: Kaszás Tamás / Index) Az ellenzéki összefogás rendezvényéről, valamint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt beszédéről készült beszámolónk ide kattintva olvasható el.

A vonatok március 13-án és 14-én az ünnepnapi, március 15-én pedig a vasárnapi menetrend szerint közlekednek; a Volánbusz helyi és helyközi autóbuszai március 12-én a szokásos szabadnapi, viszont 13-án már a munkaszüneti napi, 14-én szabadnapi, 15-én pedig ünnepi és munkaszüneti napi menetrend szerint járnak. Szólj hozzá!

Egységre hívott a békéért, a szabadságért és Magyarországért Jakab Péter Jobbik-elnök. Úgy fogalmazott: ahol a pártok összefognak, ott kormányt váltunk, ahol a nemzet fog össze, rendszert is. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke új földosztást, felszabadított gazdatársadalmat, független igazságszolgáltatást ígért. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke az otthonok és a megélhetés védelmét ígérte. Közlése szerint az előbbit hatékonyabb hadsereggel, utóbbit megfékezett árakkal, méltó juttatásokkal, az euró bevezetésével érnék el. Az euró mihamarabbi bevezetését, a mostaninál hatékonyabban működő Európát és az oktatás szabadságát követelte Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselő. Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke azt emelte ki: napjainkban nemcsak az ukrán állam, nemzet szabadságáért folyik a harc, hanem "a mi jövőnkért is", és e küzdelemben tisztességes, becsületes embernek nem lehet kétsége, melyik oldalra áll. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök víziója autoriter, cenzúrázó, korrupt, a törvényesség helyett az erő kultuszát hirdető állam, és nem szabad elhinni, hogy az orosz elnök előtti kapituláció a biztonság kulcsa volna.

A fővárosban megannyi lehetőség lesz barangolni és elmélkedni a '48-as forradalom és szabadságharc eseményein. Már ma megkezdődnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából szervezett központi programok Budapesten, írja az MTI. A Múzeumkertben családi ünnepi hétvégét tartanak, emellett országszerte lesznek különböző rendezvények az ünnepi hosszú hétvégén. Hétfőn átadják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Március 15-én, kedden Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth téren mond ünnepi beszédet. Lesz továbbá Békemenet, ellenzéki pártok pedig nagygyűléseket tartanak a fővárosban. Március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. A hosszú hétvégére való tekintettel idén már március 12-én, szombaton elkezdődnek az ünnepi programok: a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében koncertek és gasztrovásár várja az érdeklődőket. Ugyancsak szombattól a budai Várban ingyenes sétákat tartanak, melyeken bejárják az 1848-49-es forradalom és szabadságharc várbéli helyszíneit.

• Nemzeti uennep március 15 dekoráció
• Március 15. – Megemlékezések a Szilágyságban
• Március 15.: az ünnepről kevesebb, a választásokról több szó esett a pártok központi megemlékezésein - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu

Már ma elkezdődnek az ünnepi programok - Ugytudjuk.hu

A Kossuth-díj, megosztva: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

"S ha mindez nem lenne elég, itt van még nekünk a magyar baloldal is. A veszélyek korába léptünk. "Most nincs helye a hibázásnak, nincs tere a kapkodásnak, és nem engedhetünk meg magunknak egyetlen rossz döntést sem" - jelentette ki. Hangsúlyozta azt is: a háborús veszély nem csökkenti, hanem növeli, sőt, "az egekbe emeli" a választás tétjét. " Békepárti jobboldal vagy háborús baloldal? Építkezés vagy rombolás? Előre vagy hátra? Mi azt mondjuk, őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát. Aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz" - mondta. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy régi szokása a magyaroknak, hogy amikor az ország sorsa fordul, összegyűlnek, tanácskoznak és közösen döntenek, hogyan kerülhetik el a bajt, és merre vegyék az irányt. Így van ma itt együtt Magyarország a nemzet főterén, és "komoly dolgokról kell beszélnünk", háborúról és békéről, a haza üdvéről és a fenyegető veszélyekről - fűzte hozzá. Kiemelte: legyen béke, szabadság és egyetértés - így mondták 1848-ban a márciusi ifjak -, és mindehhez ugyanarra a dologra van szükség: erőre.

Nekünk már természetes, de nemzeti ünnepeket nem is olyan régóta tartunk számon. Árpád-házi szent királyaink egyházi ünnepekbe ágyazva ugyan régóta jelen voltak a hazai emlékezetben, illetve az éppen regnáló uralkodó születés- és névnapját is szokás volt ugyan megünnepelni, de a XIX. századot megelőzően mai értelemben vett nemzeti ünnepről nemigen beszélhetünk. Az is igaz persze, hogy a nemzet közösségét reprezentáló, széles tömegek számára érzelmi kötődés lehetőségét kínáló olyan eseményt sem könnyű találni, mely alkalmas a modern állami ünnep szerepének betöltésére. 1848 tavasza viszont nagyon gyorsan a nemzeti emlékezet, s ezen keresztül a nemzeti identitás referenciájává vált. Ehhez minden adott is volt: az események drámai gyorsasága, jól felidézhető epizódjai, a tömegek jelenléte, a szimbolikus terek, helyszínek szerepe a cselekményben, s persze az is, hogy a korszak legnagyobb hatású, legismertebb személyiségeinek részvétele tette személyessé a társadalom majdnem minden tagja számára pozitív változások ígéretét hordozó, várt átalakulást.

• Canon fényképezőgép kezdőknek
• Naruto 22 rész indavideo