R. m�v�t a pontos rajz, a nyugodt, letisztult kompoz�ci�, kecses, b�jos alakok jellemzik. A hagyom�nyos biz�nci �br�zol�sokt�l elt�r�en itt a humanit�s, a der� a jellemz�. A rideg szentek hely�re munk�j�ban az emberek ir�nt seg�t�k�sz, ny�jas szentek, angyalok l�ptek. A sz�kesegyh�z ikonoszt�z�nak a kompoz�ci�ja is t�le sz�rmazik. Rubljovra jellemz� a t�k�letes k�rvonal, a mozg�s ritmusa �s az �ltala igen kedvelt romboid alak� kompoz�ci�, amely seg�ts�g�vel az �br�zolt testek l�gies hat�s�v� v�lnak. Az ikonok sz�nez�se is jellegzetes: nagy t�vols�gr�l is j�l l�that�, kev�s sz�nb�l �ll�, de nem unalmas, hanem harmonikus �s l�rai hangulat�. A Deiszisz rendhez tartoz�, t�bb, mint 3 m�ter magas ikonok alakjainak sz�neit nagy fel�letekben rakt�k fel, s �gy egy pillant�ssal �tfoghat�v� v�ltak, mindemellett meg�rizt�k monumentalit�sukat. Az ikonok k�z�l sokat nem R., hanem a tan�tv�nyai festettek. A mestert�l egyetlen ikon sz�rmazik, a Mennybe menetel, amely amellett, hogy t�k�letesen megfelel az ikonfest�s szab�lyainak, sz�nsk�l�j�ban teljesen egy�ni, hiszen mestere volt a l�gy, finom, k�lt�i sz�neknek, amellyel a ikonok hagyom�nyos dr�mai fesz�lts�g�t l�rais�ggal v�ltja fel.
(II. János Pál pápa E. E. V. 5. )
�r�k�rv�ny�v� a m�vet nem csak teol�giai oldala, az atya fel�ldozza fi�t tan�t�sa, hanem a szerepl�k k�z�tti szeretet �s bar�ts�g �br�zol�sa teszi, s ez m�lyebb hat�s�, mint a vall�si szimb�lumok �sszess�ge. Utols� m�vei egyike a Trojicko-Szergijeva kolostor Troickij sz�kesegyh�z�nak ikonoszt�za. A megb�z�, ap�t sok mestert h�vatott erre a feladatra, mert �rezte k�zelg� hal�l�t, �s szerette volna m�g l�tni az elk�sz�lt festm�nyeket. �gy nemcsak sok m�v�sz, hanem sok ikonfest� iskola is tal�lkozott enn�l a m�n�l. Rubljovnak h�rom ikont tulajdon�tanak, amely k�ts�gbevonhatatlanul mag�n viseli a m�v�sz keze nyom�t: a Keresztel�s, a P�l apostol �s a G�briel arkangyal. Mindh�rom sz�neivel, magas fok� m�v�szi megold�s�val t�nik ki. Szinte mindegyik ikonfest� �tvett t�le valamit, de m�v�szet�nek egys�gess�g�t egyik�k sem tudta megk�zel�teni. Eg�sz �let�ben Moszkv�ban �s k�rny�k�n tev�kenykedett, �gy a moszkvai fest�iskola kialakul�s�ban d�nt� szerepet j�tszott. Olyan er�teljesen form�lta �t a biz�nci hagyom�nyokat, hogy az t�bb� nem volt jelent�s az orosz ikonfest�szetben, amely Rubljov munk�ss�ga �ltal nyerte el val�di, nemzeti arculat�t.
A háttérben lévő ház az Atya házára utal "Atyám házában sok hely van" (Jn 14, 2), a fa, az élet fája, az örökkévalóság fája. A Paraklétosz mögötti szikla (amin halványan látható hasadék van), utal arra, hogy a Szentlélek életet árasztó folyamai Krisztus misztikus sziklájának nyitott oldalából fakadnak. E kimeríthetetlen titokról az imádság képes feltárni nagy mélységeket, ami az Istenre figyelő tekintet gyümölcse. Források: Gabriel Bunge: A Szentháromság-ikon – A szent ikonfestő Andrej Rubljov lelkisége és műve – Örökségünk kiadó 1994; Ivancsó István: Ikon és liturgia – Szentháromság -Nyíregyháza 2002; Ajánlás: cikk: és film: Andrej Tarkovsky: Andrej Rubljov _________________________________________________________ "A keresztény Kelet és Nyugat ragyogó épületei és mozaikjai a hívők egyetemes öröksége, s magukban hordják a hit- és ünneplésbeli teljes közösség ígéretét, merném mondani zálogát. Ez (a teljes közösség), miként Rubljov híres Szentháromság képén, egy mélységesen eucharisztikus Egyházat tételez föl és követel, mely közösen részesedik a megtört kenyér által Krisztus misztériumában, s mintegy elmerül a három isteni Személy kimondhatatlan egységében: ezáltal az Egyházból magából lesz a Szentháromság "ikonja".
Ha lélekben felkészült, akkor vethetett egy pillantást a transzcendentális világ egy kis részére.
Az ikon festmények nem műtárgyak. Az ikonfestészet alkotásai nem a dekorációt szolgálják. Megszentelt képek, melyek célja az Isten és az ember közötti kapcsolat kialakítása. A nyugat-európai szentkép realisztikusan ábrázolja témáját. Az ikonnál azt érezzük, hogy meditációt közvetít. Az ikon festmények meghatározott színvilágot hordoznak. A szürke az egyetlen szín, amelyet az ikonfestészet soha nem használ. Az ikonfestészet története Az ikonok az ortodox egyház szentképei. A keleti ortodox hagyomány szerint az ikonfestészet megteremtése már a kereszténység nagyon korai szakaszában elkezdődött Európában. A 10. század végétől Oroszországban is elterjedt a kereszténység. Ezzel egy időben az ikonfestészet is kezdetét vette. Az ikon szerves része lett nemcsak az orosz kultúrának, hanem a középkori Európának is. Az orosz ikonok világa Az orosz ikonok világa egy titokzatos művészeti formát képvisel. Az orosz ikonok vizuális nyelvének fő jellemzője a fordított perspektíva. Lényege, hogy eltűnő pontjai a festményen kívül helyezkednek el.
Megérthetjük-e a Szentháromságot? Teljesen sohasem, mégis mindig próbálkozunk. Nemeshegyi Péterrel és Andrej Rubljovval biztosan sokunk számára válik egy kicsivel érthetőbbé az érthetetlen. 2016. december 2., péntek | 12:00 Az Új Ember videoblogjának első részét láthatják Új Ember A videóanyagok nem képezik a Magyar Kurír tulajdonát, így annak átadását nem tudjuk biztosítani.
A leghíresebb Andrej Rubljov Szentháromság-ikon ja. Az ünnepet az ortodox egyház pünkösdkor tartja meg, a Szentháromság napján pedig mindenszentek napját ünnepli, amelyet a katolikusok november 1-én ünnepelnek. Legkorábbi lehetséges dátuma május 17., legkésőbbi június 20. A Szentháromság tisztelete a barokk vallásosságban kap kiemelt hangsúlyt. A barokk egyházi művészetek hierarchikus szelleméhez nagyon illett a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise. További információk [ szerkesztés] Szentháromság ünnepe - Lexikon [ Tiltott forrás? ] Szentháromság vasárnapja - katolikus lexikon SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP – "KICSIPÜNKÖSD" - Jeles Napok A Szentháromság vasárnapja - Új Ember m v sz A kereszténység legfontosabb ünnepei és jeles napjai Ökumenikus vasárnap karácsonyi ünnepkör | advent · karácsony · vízkereszt húsvéti ünnepkör | nagyböjt · nagyhét ( virágvasárnap · nagycsütörtök · nagypéntek · nagyszombat) · húsvét · áldozócsütörtök · pünkösd Szentháromság ünnepe Csak katolikus és anglikán hamvazószerda · fehérhét · fehérvasárnap · úrnapja · mindenszentek · halottak napja · Krisztus király ünnepe Csak protestáns a reformáció napja
Tartalma kezdettől fogva a pünkösdi titok volt. Pünkösd és a Szentháromság misztériumának kapcsolata által ünnepi ikonnak számít. Jézus – János által elbeszélt – búcsúbeszédének képi ábrázolását "olvashatjuk" itt. Teljesen betölti az ikont az itt megnyilvánuló Szentháromság titka. Rubljov Szentháromság-ikonja az ősatya, Ábrahám vendégszeretetét ábrázoló, egészen a IV-VI. századig visszavezethető ikontípus hosszú sorába tartozik… Radonyezsi Szent Szergej a szeretet e képét a mamrei istenjelenés (Ter 18, 1-15) kanonikus formáiba rögzülten látta meg. Ezt a tapasztalatot, a szellemi világ újfajta látásmódját Rubljov is átvette, s így festette meg a Szentháromság ikont. Ez az ikon magát a Szentháromságot mutatja meg egy döbbenetes erejű látomásban… Egyszerre régi és új, egyszerre őskép és másolat, új kánonná, új mintává válhatott… (P. Florenszkij) Valahányszor szemléljük ezt az ikont, az ábrázoláson túl az ábrázoltra fordítja figyelmünket. "Az ikonfestészet ugyanaz a szemnek, mint a prédikáció a fülnek, de nem azért, mert az ikon közvetve adja vissza egy beszéd tartalmát, hanem mert a beszéd és az ikon is elválaszthatatlan közvetett tárgyától, lényegük ennek közvetítése, tárgyuk lelki valósága pedig azonos".
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024