Az értelmi fejlődés megközelítése A gyermekek értelmi fejlődését legátfogóbban és a legnagyobb hatással Jean Piaget (1896-1980) svájci pszichológus írta le. Piaget előtt két, egymással szembeállított nézet uralkodott, a kizárólag az "öröklés" szerepét hangsúlyozó biológiai, érésközpontú, és a környezeti, tanulásközpontú megközelítés. Piaget ezzel szemben úgy gondolta, hogy a gyermek képességei - melyek maguktól érnek -, és a környezet közötti kapcsolat az, ami számít. Elméletének alaptémája a fejlődés, amely egymást követő minőségi változások sorozata. Nézete szerint az értelmi fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, a szakaszok kezdete és vége változhat, de sorrendjük állandó. Piaget szakaszaiban a kognitív képességek a környezettől viszonylag függetlenül, egy belső érés hatására alakulnak ki, és a cselekvéses tapasztalat révén jutnak el a felnőttre jellemző formáig. A gyermek a felnőttől nem minőségileg különbözik, hanem értelmi képességeinek másságában, annak sajátos gyermeki szerveződésében.
7. stagnálás Erikson a generativitást úgy határozta meg, hogy érett korban vágyakozzon a következő generációk megalapítására és irányítására. Ha ez nem történik meg, akkor megindul a személyes stagnálás folyamata, amely összefügg azzal az érzéssel, hogy nem lépi túl magát, és semmiféle hatása nincs a jövőre. Csak amikor az emberek vereséggel és diadalmal egyaránt szembesültek, ötleteket terjesztettek vagy generáltak, és időt és gondot szenteltek ezeknek az ötleteknek, akkor azt mondhatják, hogy végül megérettek, megtapasztalták a teljességet. 8. Ego integritása és kétségbeesés Az élet utolsó szakasza lehet békés és derűs, vagy tele nyugtalansággal és szorongással. Minden attól függ, hogyan oldották meg az előző szakaszokat. Alatt öreg kor, a személynek képesnek kell lennie arra, hogy bölcsen értékelje életét, amelyben a valóság felismerése és a világ megértése élvez elsőbbséget. Ebben a szakaszban megtapasztalják az integritást, ha egyesíteni tudják a reflexiót a tapasztalattal. Ha vannak megoldatlan konfliktusaik vagy olyan szakaszaik, amelyeket soha nem tudtak legyőzni, általában mélységes félelem alakul ki bennük a betegségtől, a szenvedéstől és a haláltól.
Vagyis minden megszerzett tudás, képesség és tapasztalat. Mindez annak a biológiai változásnak köszönhető, amelyet testük átél, és az ez által létrehozott személyiségválság. A serdülők aggódnak az imázsuk miatt, és állandó csatákat folytatnak az eddigiek és a közeljövőben zajló események között. Összezavarodnak identitásuk miatt, idealisztikussá és érezhetővé válnak. Ha helyesen haladnak át ezen a szakaszon, képesek lesznek kialakítani egy szilárd identitást. Ha nem, akkor megpróbálnak olyanná válni, amilyenek nem. 6. Intimitás kontra elszigeteltség Ekkor a fiatal felnőtt abban a helyzetben van, hogy szakmai, érzelmi és politikai kötelezettségvállalásokat tegyen, miközben feláldoz valamit. Ha félelemből nem képesek megteremteni ezeket a kapcsolatokat a világgal, akkor veszélybe kerülhet az elszigeteltség megtapasztalása. Ez az a szakasz, amikor a döntések és a kihívások elősegítik a stabilitás megszerzését. Ez az az idő, amikor a munka, a barátság és a család fogalma megerősödik. Alapvetően ebben a szakaszban végleges lépést tesznek a felnőttkor felé.
Amennyiben ez nincs összhangban, szerepzavar alakulhat ki, ami a foglalkozási azonosság megtalálásának képtelenségében nyilvánulhat meg. 6) Bensőségesség vagy elszigetelődés Az a fiatal felnőtt, aki identitását serdülőkorban megfelelően kialakította, készen áll azt egybeolvasztani másokéval. Ideális mértékű erkölcsi erő kifejtésével képes biztonsággal elköteleződni, társkapcsolatokat létrehozni, vállalva ennek veszélyeit. A valódi genitalitás csak ebben a szakaszban alakul ki, a serdülőkori szexualitás Erikson szerint az identitáskeresés eszköze. A bensőséges kapcsolatok kerülésének következménye az elszigetelődés, amely pszichopatológiai szempontból súlyos személyiségzavarokhoz vezethet. 7) Generativitás vagy megrekedés Az érett felnőtt egyén igényli annak az érzését, hogy szükség van rá, hogy hasznos tagja a társadalomnak. A generativitás elsősorban a következő nemzedék létrehozása és irányítása, vagy egyéb területen jelentkező alkotóképesség kibontakozása. Ez a folyamat mind a pszichoszociális, mind a pszichoszexuális fejlődésmenet kulcsmomentuma, sikertelenség esetén kényszeres szükségletekhez való regresszió és belső elszegényedés következhet be.
Legújabb bútor kínálat Bútorok széles választékát kínáljuk Önnek, verhetetlen áron a piacon. thumb_up Intézzen el mindent egyszerűen, kényelmesen és gyorsan! A bútor online elérhető. Fizetési mód szükség szerint Több fizetési lehetőség közül választhat. Mindent úgy alakítunk, hogy megfeleljünk az igényeinek.
Augusztus 20 Tűzijáték, 2024